Star Wars: Jedi Outcast

jedi outcast head

A Jedi visszatér után járunk a sztoriban: Kyle Katarn, egykori Jedi lovag Jannel az oldalán ismét felveszi a harcot a Birodalom és egy sötét Jedi ellen…

Nagy játék volt anno ez a Jedi Knight: űrhajók (X-Wing sorozat), csempészek (SOTE), galaktikus versenyzők (RACER) helyett végre kedvenc karaktereink, a Jedik „bőrébe” bújhattunk! De még hogy! Elsajátítottuk a (fény) kardforgatást, az erők használatát, Sith lovagokat küldtünk az örök galaktikus vadászmezőkre… Csak egy hibája volt (már 98-ban is) a programnak: a grafika. No de valahol el kellett kezdeni. Aztán jött a Jedi Knight 2 része – megjelent boxra és pc-re! És szebb volt, mint valaha…

jedi outcast 1

Akárhogy is nézzük, a Star Wars-os játékok ebben az időben igen durva hanyatláson mentek keresztül: leginkább a grafikájukat bírálták az éles nyelvű kritikusok, ami persze hazavágta az egyre ellaposodó hangulatot is. Aztán ez a játék szépen visszaállította Lukács bácsi renoméját. Kezdjük mindjárt a tálalással. Egy sztori orientált FPS és/vagy TPS-ről van tehát szó (persze nyomhatjuk multiban is): Kyle Katarn, a vagány, de immáron „leszerelt” (outcast=kirekesztetett) Jedi visszatért, Jan Orssal, a csempész lánnyal az oldalán. A lányt egy gonosz sith, a gyíkfejű Desann és alulöltözött szolganője Tavion (akivel majd az Academyben is összeakasztjuk amit kell és akit itt is nehéz lenyomni.) rabolja el és öli (?) meg.

jedi outcast 2

A játék nagy erénye volt hogy ötvözte a hagyományos „Doom szerű” gyakást űrhajóbelsőkben, és a kalandos Jedi életet: mászkálásokat, logikázásokat, vívásokat. Az egészet teljesen áthatja a Star Wars feeling, vagyis az Erő… Sajnos amikor először megkapjuk az irányítást csak egy átlagos shooterben érezhettük magunkat – az elején még semmi pluszt nem nyújtott a program. No de később…  Ha már így a játékba vetettük magunkat, lássuk a halálosztó eszközöket: volt itt fénykard, sokkoló, lézerpisztoly, hődetonátor és egyéb robbantó eszközök, birodalmi puska, nehéz ismétlőpuska, amolyan shotgun féleség, távcsöves stukker, miegymás. A később megszerezhető-fejleszthető erőink is igen változatosak voltak: lökés, húzás, nagy ugrás, fojtogatás, „rázás”, elmetrükk, sőt még (többek közt) lézerkardunkat is elhajíthattuk jó messzire. Érezni lehetett, ahogy minden pálya után fejlődött Kyle. Főgonoszok is felbukkantak későbbi barátaink (Lando, Luke, R2D2, C3PO) mellett. Ellenfeleink közt a birodalmi gárdát, fejvadászokat, sith lovagokat, gondolatszondákat, automata ágyúkat, Greedo rokonait és sok más ismerős „arcot” tisztelhettünk. Az olyan apró hangulati elemek is nagyon hatásosak voltak, mint a falban sistergő nyomot hagyó fénykard, vagy a sötét jedik tökéletes vívási módszerei. Feladataink is igen változatosak: egyszer egy birodalmi tisztet ejtettünk túszul, míg máskor egy R5 robotot kellett megvédenünk, de volt anti-gravitációs pálya is.

jedi outcast 3

A helyszínek közt felbukkant a “gázos” Bespin (még Luke és Vader „vívóhelyszínén” is jártunk a Birodalom visszavágból) Coruscant, Yavin 4. holdja, valamint számos űrhajó. A játék igazán nagy hibája a monoton mászkálás, frusztráló kapcsoló keresgetés volt: igaz, csak eleinte! Ugyanis amikor visszatértünk Lukehoz, a Yavin mögötti Jedi planétára és megszereztük fényszablyánkat és erőinket, beindult, pörgős, izgalmas lett a játék! Sajnos ez a kettősség áthatotta a játék más részeit is. Míg a végén az irányítás nagyon kellemes, rugalmas volt, addig az elején igen darabos és nehezen kezelhető. (Az Alice óta ne mondják nekem, hogy FPS (Quake 3) motort nem lehet átültetni TPS-be… Ebben az “első” szakaszban igen erősen ajánlott volt a belső nézet!)

jedi outcast 4

Az alábbi nevetséges példáim is igazolják a program kiforratlanságát a későbbi Academyvel szemben: hősünk Coruscant utcáin nem vett elő fegyvert, nehogy bajba kerüljön – csak egy bibi van: egy teremtett lélek sincs a környéken, semmi NPC, csak a bárban az ellenfelek. Vagy: akkor támadt ránk a legtöbb, igen tápos szabdalnivaló gaztevő, amikor még csínján bántunk az Erővel, később csak a béna rohamosztagosok jönnek (igaz, azok dögivel). Néha szeszélyes módon a quicksave-t sem töltötte be a játék, kezdhettük elölről a pályát. De ezek csak apróságok voltak, így nem szapulom a tovább a játékot, mert rengeteg hangulatilag TÖKÉLETES rész volt benne! Leírhatatlan Luke mester oldalán aprítani a birodalmiakat (többféle vívásstílusban akár)! A filmes szereplők (Mon Mothma, Lando és az ellenfelek) tökéletesen kidolgozottak voltak, (hősünk ősz tarkója is élethű látvány) és a sztori sem volt épp utolsó.

Szerintem, ha még nem tetted volna és szereted a Star Wars világát, mindenképp játszd végig: nem akármitől fosztod meg magad, ha nem teszed! Egyszerűen ez is (Star Wars) alapmű!

sumblinker

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés