Tesla Effect: A Tex Murphy Adventure

teslaeffect head
Valamikor a kilencvenes évek közepe tájékán jelent meg az a bizonyos játék, amiben először bújhattam Tex Murphy bőrébe. Ez volt az Under a Killing Moon. Kimondottan élveztem.

teslaeffect 04

Kisebb internetes (még betárcsázós volt :-D) kutakodás után persze kiderült, hogy a fent nevezett magánnyomozó kalandjait már korábban is átélhettem volna, ráadásul kétszer is. Már ha tudtam volna ezekről a játékokról. A Mean Streets és a Martian Memorandum így kimaradt az életemből, amit nem bánok. De a harmadik részre így húsz év távlatából is úgy emlékszem vissza, hogy mennyire jó kis játék volt. Viszonylag gyorsan kijött két folytatása – a Pandora Directive és az Overseer –, majd hosszú csend következett, ami egészen 2012 tavaszáig tartott.

teslaeffect 01

Crowdfunding, vagy amit akarunk
Az eredetileg Project Fedora munkacímmel indított játék gyökerei nagyon régre nyúlnak vissza. A Tex Murphy franchise eredeti jogtulajdonosa az Access volt, amit 1999-ben megvásárolt a Microsoft. 2004-től a Take 2 fennhatósága alá került a közben kétszer is átnevezett cég, végül 2006-ban minden előzetes magyarázat nélkül lehúzták a rolót. Az eredeti cég alapítói – Chris Jones és egykori kollégája Aaron Conners – 2007-ben indított új vállalkozást Big Finish Games néven. A gárda gerincét az Access és utódcégei korábbi alkalmazottaiból válogatták össze. Tex Murphy jogait 2008-ban szerezték vissza, az új játék előkészületeiről pedig 2009-ben került fel a legelső info a cég honlapjára. Az új kaland profi kivitelezéséhez már csak pénzre volt szükség. Sok pénzre. És itt jött a képbe a Kickstarter, ahol – sok más téma mellett – a nagy kiadóktól függetlenedni vágyó szoftverfejlesztők mondhatni „kikérhetik” a játékosok véleményét egy-egy ötletről. A Project Fedora 2012 tavaszán indított Kickstarter kampányában a becélzott 450 ezer dolláros költségvetést majd egyharmadával szárnyalta túl a rajongók által összedobott végösszeg, végül durván 580 ezer dollár gyűlt össze arra a szent célra, hogy Chris ismét magra ölthesse Tex kopott ballonkabátját.

teslaeffect 02

Stílus, ami nincs
A Tesla Effect egy mára már gyakorlatilag elfeledett stílust képvisel. Alapvetően egy mászkálós, tárgykeresgélős, logikai feladatmegoldós, nyomozós kalandjáték, amiben a történetet hús-vér színészekkel felvett video bevágások és CGI közjátékok (illetve néha ezek kombinációja) viszik előre. A helyszíneket saját szemszögű 3D-s nézetben tudjuk felderíteni, a tárgyakkal való interakció is ebben a módban történik. A beszélgetős jeleneteket a már említett élőszereplős video bevágásokkal oldották meg. A dramaturgia egyszerű. Első találkozáskor a két szereplő pár mondatban konfrontálódik, majd a történet alakulását befolyásoló nyomozós párbeszédre kerül sor. Itt amikor Tex-re kerül a sor, három lehetséges irányba lehet terelni a diskurzust, amire partnerünk is ennek megfelelően reagál. Végül a játék során felmerült dolgokkal (személyek, helyszínek, tárgyak, stb.) kapcsolatosan tudunk kérdezősködni. Némi segítség, hogy a program kigyűjti ezeket a dolgokat, nekünk csak klikkelni kell. A történet alakulását illetően mindig a harmadik szakaszban érkezett válaszok között kell megtalálnunk a következő lépésre vagy helyszínre utaló jelet. A szereplők között vannak, akik mindig azonos helyen tartózkodnak, így velük bármikor elbeszélgethetünk. Tex szemszögéből nézve ők pozitív figurák. A karakterek másik fele viszont állandó mozgásban van, velük általában akaratlanul fogunk találkozni, pl. egy új helyszínre való érkezéskor beléjük botlunk. Gondolom kitaláltátok, hogy ők a sztori kavarógépei, akiket önös érdekek hajtanak, és ahol lehet, ott keresztbe tesznek Tex-nek.

teslaeffect 05

Misztikus fantasztikus
A Tex Murphy kalandok egyik alapvetése, hogy az egyszerűnek induló történet hamar átcsap misztikus / fantasztikus irányba. A Tesla Effect-ben sem egy szerelemféltős gyilkosság után kell nyomoznunk. A játék indulásakor Tex barátunk némi amnéziával ébred, egészen pontosan 7 évnyi filmszakadással. Evvel a handicap-pel nehéz bármit is kezdeni, így Tex nekivág a Chandler Avenue-nak, hogy kiderítse, mi történt. A helyszín nem sokat változott, a korábbi részekben megismert helyek és karakterek közül jó néhánnyal most is találkozni fogunk. Külön érdekesség, hogy néhány figurát ugyan az a színész alakít, mint a sok-sok évvel korábbi játékokban! Tex alapvetően régi vágású fószer, amiről leginkább az iroda és egyben lakás funkciót betöltő szállodai szobája tanúskodik, ahol még egy ósdi telefax gép is helyet kapott. Természetesen a kornak megfelelő technikai eszközök használatát se veti meg. A különböző helyszínek közötti mozgást egy repülő autó (2050-ben nyilván nem lesz nagy szám) biztosítja, ami igazából csak jelképes, hiszen a paripát vezetni konkrétan nem kell. Akinek nincs esze, annak legyen notesze, tartja a mondás – ezt a funkciót a játékban egy mesterséges intelligenciával felvértezett beszélő üveglap tölti be. A Smart Alex-nek nevezett táblagép néha magában a játékban is megjelenik, legfőbb szerepe a segítségnyújtás lesz. Ha sokat bénázunk egy helyszínen, vagy épp valami érdekes helyzet áll elő, esetleg elhalálozunk, azt Alex mindig kommentálni fogja a maga vitriolos stílusában, persze szigorúan segítő szándékkal.

teslaeffect 06

Ha kevés a poligon...
A játékkal kapcsolatosan nyíltan felvállalt elfogultságom ellenére sem tagadhatom le, hogy a Tesla Effect grafikai megjelenése nem igazán mondható 2014-es szintűnek. Az átvezető filmek szerintem nagyon rendben vannak, főleg az autókázós Blade Runner hangulatú bevágások tetszettek. Az élő szereplős green box FMV + render hibrid részek bár régimódiak, de szintén korrektül meg vannak komponálva. Jók a vágások, helyén vannak a kameraállások, profi az utómunka, és az alkalmazott színészek is végre felnőttek a feladathoz – Chris láthatóan megöregedett, de ez talán még jót is tett a karakterének. Ami a 3D-s mászkálós részeket érinti… nos, nagyjából 6-8 évvel ezelőtt néztek ki így a PC-s játékok. Nem mondom azt, hogy ronda a grafika, mert nem az. Csak egyszerű. Semmi csicsa, stencil árnyék, bloom effekt, bump mapping, vízgenerátor, vagy ilyesmi. A poligonszám jól láthatóan alacsony, de textúrák normális felbontásúak, és a pályák is jól össze vannak rakva. Szerintem – vessetek rám követ – ehhez a játékhoz ez így bőven elegendő.

teslaeffect 07

Időutazunk a zenével
A játék hangszekciójával kapcsolatban kizárólag csak dicsérő szavakat tudok megfogalmazni. Ahogy a korábbi Tex Murphy kalandok hangulatát is megalapozta a zenei aláfestés, úgy a Tesla Effect esetében sincs ez másképp. A lágy lounge dallamokban felzendülő szaxofon sírása és az ütős hangszerek lassú lüktetése visszarepít minket az 1930-as évekbe. Elképesztően jól illeszkedik a játék noir stílusához és Tex retrós karakteréhez. Másik kedvencem az átvezető narráció, amikor a történet részeit összekötő bevágások alatt a főszereplő hangosan felolvassa a gondolatait, ami valahogy olyan „messziről” szól. Mintha tényleg kihallatszanának a fejéből. Nagyon rendben van.

teslaeffect 08

Itt a vég
Vagy talán mégsem, hiszen Tex most is ép bőrrel megússza az egészet. Ez adhat némi reményt arra, hogy Chris és kollégái már a folytatáson törik a fejüket. Személy szerint nem bánnám, ha lenne következő rész. Talán egy icipicit lehet profibb a megvalósítás, de ha nem, hát úgy is jó! Shut up and take my money!

teslaeffect 08

teslaeffect 08

teslaeffect 08

teslaeffect 08

teslaeffect 08

teslaeffect 08

teslaeffect 08

teslaeffect 08

teslaeffect 08

teslaeffect 08

teslaeffect 08

teslaeffect 08

teslaeffect 08

teslaeffect 08

A cikk eredetileg a Gamestar magazinban jelent meg 2014-ben.

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés