Asterix

asterix-head
A jó öreg Asterix kollega, ki midőn képregényszériaként kezdte életét, majd később rajzfilmeket, illetve filmadaptációkat készítettek belőle. A szériát még 1959-ben René Goscinny, illetve Albert Uderzo rajzolta, szerkesztette meg. A történet lényegében arról szól, hogy mikoron az ókorban Julius Casear hódító hadjáratait vívta, Galliában volt egy kis falucska, melyet nem sikerült elfoglalnia, mivel a falu lakóinak kelta varázslói voltak, akik olyan varázsfőzetet tudtak készíteni, amitől iszonyatosan nagy erőre tudtak szert tenni. Asterix elengedhetetlen társával Obelix-szel (ki kiskorában belesett a varázsital főzetbe, szóval neki már sose kell innia belőle) és annak kutyuskájával, Töpliksszel sokféle kalandon / világokon vergődnek át.

Asterix a videojáték iparba a '90-es évek közepén került be, és számtalan konzol / handheld platformra jelentek meg a belőle készült játékok. E cikkben az 1993-as NES verzióról fogok beszélni, amely a Sega Master System verzióját javítja tovább.

Kezdjük egy kicsit a háttértörténettel: a Bit Managers egy eléggé kicsi cég volt, akik inkább GameBoy-ra fejlesztették a legtöbb játékukat, és a teljes személyzet 10-20 emberből ha állhatott. NES konzolra csak ez, illetve a már korábban bemutatott The Smurfs játékuk jelent meg. Érdekes mód a The Smurfs ugyan azt az engine-t használja, mint ez a játék, csak ott egy kicsit le volt butítva.

asterix01
asterix02
Mint ahogy láthatjuk, van egy nyelv-választó panel, ami anno eléggé ritka volt NES játékoknál, de mivel hogy szinte ALIG van szöveg a játékban... annyira nem szükséges. Platformereknek nagyon nincs szükség fordításra.

asterix03
Egy meglehetősen aranyos főcímképernyő vár ránk egy baromi jó kis aláfestő zenével, melyre majd lentebb kitérek. Küldetésünk rém egyszerű: mentsük ki Obelix bajtársunkat, mert a furmányos rómaiak elraboltak szegénykét.

asterix04
A játék egy oldalnézetes ugrálós akciójáték, 12 pályával és háromféle nehézségi szint közötti váltással. A pályák négy fő részre – „ACT”-re – épülnek három al-pályára bontódóan. A főpályák Galliában, Helvéciában, Egyiptomban, illetve Rómában játszódnak (és egy pálya erejéig átmegyünk spanyol honba is).

A játék irányítása a következő: A ugrás, B-vel ütsz, B-t letartva futsz, szóval ez a tipikus Super Mario feeling. Játék alatt csillagokat szedsz fel, illetve „A” block-okat, amelyekben leginkább egy darab csillag, de van hogy egy koszorú, olykor meg korsót található. Előbbi egy életet ad, utóbbi meg 10 extra csillagot. 50 csillag után kapunk extra életet, és egészségünket tollak felszedésével javíthatjuk. Utunk során találkozhatunk két barnás csillaggal és egy kevés husikával, melynek hatása ugyanaz: egy pár másodpercig hyper zene kíséretével sérthetetlenek leszünk – alias Mario csillag. A jobb felső sarokban kapunk egy 99 másodpercnek tűnő időkorlátot, ami szerintem nagyjából két másodpercenként megy le egyet, és így is bőven több, mint ami alatt egy pályát befejezhetünk. Egy két „A” block kiütésével időnként megjelenik egy kulcs, amivel egy kis bónusz területre tudunk bemenni, ahol feltornázhatjuk magunkat a platformokon a csillagok ill. a korsók felszedéséhez.

asterix05Ellenfeleink leginkább római katonákból, bölényekből és madarakból áll. Minden élőlény egy bal horogtól a jobb képráta szélére repül a másodperc tört része alatt, mint ahogy azt elvárnánk Asterixtől.

A pályacsapdák között leginkább gödrökkel gyűlik majd meg a bajunk és a Helvéciai csúszós jéggel. Itt megjegyzem, a játék egy meglehetősen bizarr checkpoint rendszerrel működik. Normál esetben ha rontasz, a pálya legelejéről kell kezdened mindent, viszont ha a pályák végére érünk, találunk egy trambulint. Az első két kis pályán a trambulinnal lehet egy alternatív ugrást csinálni: ha sikerült a nyíllal mutatott helyre ugranunk, akkor egy bónusz szekció vár minket, ahol hordóról hordóra ugrálva kell egyensúlyozni és elkapni a lefelé hulló életeket, kupákat, tollakat. Minderre kapunk kemény 10 / 5 mp-et.

asterix06
Számomra az irányítással nem voltak gondok, habár a gyors ugrás és futás Helvéciánál kicsit idegesítő tudott helyenként lenni. Két pályán egy ilyen teflonaljzaton kell hullámvasutazni, és nem leesni, mert az a halállal egyenlő. A nehézségi szint nagyon nem drasztikus, maximum az a különbség, hogy egy-két ellenfél gyorsabban mozog, illetve gyorsabban dobálják a dárdákat a katonák. Akárhogy is nézzük, ez a játék nagyon könnyű, hiszen extra életek tömkelegével lát el minket utunk során.

A játék talán egyik legkiemelkedőbb aspektusa a zene:

asterix07

Ismerkedjetek meg Alberto José González Pedraza-val (művésznevén: Joe McAlby), ki eme játék grafikusa és komponistája volt. Alberto a legtöbb játéka alatt eléggé C64-es, de meg merek esküdni, hogy még Spectrum-szerű hangzást is kicsalt a NES-ből illetve a GameBoy-ból, mindezt a folytonos arpeggio és tri-tomoknak köszönhetően. Elmondása szerint saját maga által fejlesztett programmal, nevezetesen a Compact Editorral készítette a zenét, ami az Amigás NoiseTracker egyik másolata volt. A zene megírása után pedig egy bizonyos „The Sourcer”-rel binárisba konvertálta a zenét.

Egy kis ízelítő a muzsikájából:



GameBoy-os zene írásánál is ugyanezt az eljárást használta. Személy szerint az egyik kedvenc zeném tőle a Metal Masters főcímzenéje:



Egyik legérdekesebb része (a Metal Masters-nek), hogy a fő melódia a PSG (azaz a „háromszög”) programozható csatornájába (ennek hivatalos neve wavetable synthesis) lett írva, míg a Pulse 1 / 2 csak basszusként szolgál, ami meg additive synthesis a GB-nál.

Mint tudjuk, a NES 5 csatornás, de sajnos memóriahiány miatt (legalábbis ezt mondta egy interjú alatt, amit vele készítettek a NesDev-nél, illetve a Famitracker fórumban) nem engedték meg, hogy használja a DPCM-et, mert az sokat foglalt volna a kazettából (ami egyébként nem feltétlen igaz), de nagyon ő se akarta használni.

asterix08
Amint látjátok, kisebb kollekcióm van a Bit Managers-től. :P

Viszont Albert papa mondott egy nagy, de nagyon fontos információt az Asterixről: a játék nem importálható, mert a képfrissítési frekvencia 60 Hz-nél összeesik és a játék játszhatatlanná válik.

Valahogy így:

asterix09

Ez leginkább az amerikai kollégáknak fog bajos lenni. Ha netán szeretnének játszani ezzel a játékkal, akkor nincs más választásuk, venniük kell egy PAL gépet. Mert előre megmondom, hogy sose fogja senki a VRAM és a Vblank frissítési eljárásokat csak úgy átprogramozni. :P

De ez a probléma fordítva is felléphet, erre jó példa az Overlord (Supremacy amerikai verziója) NES portja, ami szétesik PAL gépeken. Szóval vagy Famiklónt vagy egy japán, vagy egy amcsi gépet kell használjak.

A megjelenésről beszélve érdekesség, hogy a legtöbb konzolos és handheld verzió Európa partjainál megakadt, az Electro Brain-nek köszönhetően (egy amerikában lévő videó kiadó cég, lásd: Eliminator Boat Duel, Metal Masters). A SNES-es, NES-es és GameBoy-os Asterixnek is van egy NTSC prototípusa, ami valószínűleg tartalmazza az átkódolt képfrissítést. Egyiket nem jelentette meg az Electro Brain.

Bizonyítékként képeket tudok mutatni:

asterix-kis-cover1asterix-kis-cover2

Sajnos ezek a max felbontások, és ironikus módon ezeket egy japán oldalról mentettem meg... de az kizárt dolog lenne, hogy létezne egy Roman No Chi Seki nevű japán prototípus. :P

Ami még érdekes a játékban, hogy van egy nagyon furmányos debug kód:

Játékot elkezded, lepauzálod és beütöd a következő kódkombinációt:
FEL, FEL, FEL, FEL, FEL, FEL, FEL, FEL, LE, LE, LE, LE, BAL, BAL, A, B, JOBB, JOBB, JOBB, JOBB, JOBB, JOBB, JOBB, JOBB, BAL, BAL, BAL, BAL, FEL, FEL, B, A. Ha nem lettünk rosszul már az olvasástól, akkor kapunk egy klutty hangot, ami kidob a főcím oldalra. Itt egy CHEAT menüpontot találhatunk, ahol megadhatjuk, hogy hol kezdjünk, mennyi élettel és Continue-val (mert tudjuk nagyon, hogy mennyire nehéz ez a játék, de azt mondom, hogy fejlesztés miatt rakták bele).

Végszónak hagyom talán a legérdekesebb dolgot a játékról:

A játék dobozában van egy jegy, amit a franciaországi Parc Astérix-ben lehetett beváltani egy napos teljes ingyenes szórakozás gyanánt. Valószínűleg maradtak beváltatlan jegyek, de ezek körülbelül annyira ritkák lehetnek, mint egy Stadium Events NTSC kazetta. Az én dobozomban levő jegyet 1994 szeptember 30-ig lehetett volna beváltani. „Hogyha ezt tudtam volna anno alig 2 hónaposan... :P”

Ilyen hasonló nyalánkság videó játékoknál a már bemutatott TMNT2 NES amerikai verziójában volt, ahol be lehetett egy Pizza Hut jegyet váltani, és épp ezért van eléggé sok szponzorálás a játék alatt.

Mint láthattátok, komplett kópiám van az Asterix-ből, de hogy ez hogy jött meg, az egy igazi rémálom (2 hónapos várakozás). Maga a játék nem abba az istentelenül megvehetetlen kategóriába tartozik, de egy ilyen dobozos teljes cuccért sajnos képesek 12-15 ezret lehúzni az emberről, szóval bevallom, nem éri meg. :P Szintúgy elmondhatom ezt a Metal Masters-nél is, ami nagyon ritkán van fent aukción, de ha fent is van, az esetek 95%-ban csak kazetta van fent.

Szabályosan meglepődtem, mikor megláttam, hogy életképes a cuccos SuperGameBoy-on, ami tudomásom szerint csak egy pár bizonyos játékkal ha működött.

Ha ugrálós játékra vágytok, emu-t elő és ajánlom zúzásra! B-) (ez ilyen napszemüveges emotikon akar lenni, és ez az utolsó zárójel nem része a cikknek)

ROM:
http://www.mediafire.com/download/98p71p5y3x6x1s1/Asterix+%28E%29+%5B%21%5D.nes

NSF:
http://www.mediafire.com/download/ta8aiff289k172s/Asterix.nsf

Az Asterix-et a Bit Managers / New Frontier fejlesztette, és az Infogrames cég adta ki 1993-ban, csak Európában.

asterix-cover

HEADER 

 
0 #3 mrnorbert1994 2015-07-22 07:46
Idézet - Hamton89:
Próbáltam 3 fce ultra emuval de szét volt esve a játék mindegyikkel. :(
Pedig kipróbáltam volna

FCEUX-szal próbáld, és fontos hogy a romban benne kell lennie az (E) jelzésnek!
Quote
 
 
0 #2 sum-blink 2015-05-29 20:35
Norbi tuti tud hozzá.
Quote
 
 
0 #1 Hamton89 2015-05-28 10:26
Próbáltam 3 fce ultra emuval de szét volt esve a játék mindegyikkel. :(
Pedig kipróbáltam volna
Quote
 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés