Battle Engine Aquila

A nagy karácsonyi pakolászás közben akadt a kezembe egy Xbox Classic game, ami egyből mosolyt varázsolt az arcomra. A Battle Engine Aquila-val annak idején PS2-n és PC-n is játszottam, de kétség kívül az Xbox változat jött be a legjobban, talán a kényelmes Xbox kontroller miatt.

A BE:A története egy fiktív – de mindenképpen ismerősnek tűnő – világba kalauzol el bennünket (a felállás kicsit hajazik Kevin Costner Waterworld-jére). A távoli Porrum rendszer egyetlen lakható bolygóján, az Allium-on járunk, melynek lakói teljesen emberszerű lények. Az idillikus állapotot egy korábban már megjósolt természeti katasztrófa bekövetkezte zavarja meg. A bolygó légkörének felmelegedése miatt a sarkköri jégsapkák felolvadnak, a tengerek szintje jelentős mértékben megemelkedik, és egész kontinensek kerülnek víz alá. Csak néhány szigetnyi szárazföld „ússza” meg a globális áradást. A jelentősen lecsökkent élettér még jobban kiélezi a bolygó két domináns népe (Forseti, Muspell) közti ellentétet, ami rövid időn belül véres háborúba torkollik.

A főhős – Winter Hawk – a jófiúk (Forseti) népéhez tartozik. Foglalkozását tekintve rakodógép kezelő, egyébiránt zseniális pilóta. Ez utóbbi tudományát titkos éjszakai rakodógép versenyeken villogtatja. A titkosság persze naiv ábránd, a Forseti vezetés folyamatos megfigyelés alatt tartja ezeket a viadalokat. A legjobb pilótákat felkeresik a fekete ruhás emberek, és visszautasíthatatlan „hazafias” ajánlatot tesznek nekik. Hawk barátunk is kap egy ilyen felkérést. Még szép, hogy a börtön helyett a haza szolgálatát választja, főképp mert becsüccsenhet a legújabb Forseti harci masina prototípusába, a Battle Engine: Aquila-ba.

A játék stílusát elég nehéz pontosan meghatározni. Leginkább akciójátéknak lehetne minősíteni, de annál azért mindenképpen több. A nagy lövöldözés közepette igen sok dologra kell odafigyelnünk, és az is nagyon fontos, hogy jó stratégiai érzékkel és a parancsoknak mindig 100%-osan megfelelve hajtsuk végre az adott feladatot. Egy dolgot pedig már a játék elkezdése előtt el kell fogadnunk. Mi csak egy apró – de mindenképpen nélkülözhetetlen – fogaskerék vagyunk egy óriási harci gépezetben. Csak a sajátjainkkal együttműködve, egymást segítve tudjuk megnyerni ezt a háborút. Ezt az utolsó mondatot mindig tartsuk szem előtt, legfőképpen akkor, amikor egy kis vadászgatás miatt magukra hagyunk egy rossz pozícióban levő Forseti csapatot. Nagyon rossz azért újra kezdeni egy küldetést (nincs közbenső mentési lehetőség!), mert az elkóricálásunknak köszönhetően a veszteségek meghaladtak egy bizonyos szintet. Ez nem az a játék, ahol az abszolút kreativitásunkra van bízva egy-egy küldetés megoldása, itt mindig követni kell a parancsokat!

A küldetések változatossága kimerül a különféle ellenséges egységek, vagy épületek megsemmisítésében. Persze a feladatok teljesítése közben mindig történik valami nem várt esemény (kicsit sablonos, de színt visz a játékba), amikor SOS-ben kell átszáguldanunk a térkép másik végébe. Ezek a „nem várt” mozzanatok sajnos (szerencsére) előre letárolt módon következnek be, így néhány elrontott és újra kezdett küldetés után már a megfelelő pozícióból várhatjuk a partizánkodó ellenségeket. A küldetések legtöbbjében a leküzdendő célpontok mellett még vigyázni valónk is van, főként az anyahajónk vagy a bázisunk épületei képezik az ellenséges bombázások elsődleges célpontjait. Az összes váratlan helyzetről tájékoztatást kapunk rádión, és ezeket az üzeneteket nem árt komolyan is venni.

aquila-xbox-2
 
Az Aquila a Forseti erők egyik nagy reménysége. Az persze egyáltalán nem hálás feladat, hogy a masina éles bevetésekben való használhatóságát pont nekünk kell kipróbálni. Alapvetően kétféle üzemmóddal rendelkezik: a repülő (jet) és a lépegető (walker). És máris szembesültünk az egyik legnagyobb problémával. Az Aquila fejlesztését akkor kezdték el, amikor még nem áradtak meg az Allium óceánjai, így vízi üzemmóddal sem rendelkezik. Ez bizony elég nagy problémát fog okozni a vizes küldetések teljesítése közben, mégpedig azért, mert a masina csak korlátozott ideig képes a levegőben maradni. Ha elfogyott az energiája, akkor le kell vele szállni pár másodpercre, hogy újra tudjon töltődni. Egyébként sem érdemes túlságosan lefogyasztani az energiát, mert ez táplálja a védőpajzsát is. Csutkára lefogyasztott energiával landolni egy ellenséges tankcsapat közepén – nos, ez nem túl bölcs gondolat.
 
A küldetések elindítása előtt ki kell választanunk az általunk legmegfelelőbbnek tűnő fegyverzetet. A döntésünk helyessége viszont csak a küldetés teljesítése közben derül ki. Ha esetleg rosszul választottunk, akkor a szenvedés helyett inkább kezdjük újra az egészet. Az Aquila repülő módban 2, lépegető módban pedig 3 (esetenként csak 2) különböző fegyvert képes használni (ennyit tudunk magunkkal cipelni). A játék történetének előre haladtával egyre többféle fegyver-összeállítás közül választhatunk (5 lesz), de a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek közül a legtöbbször a legelsőt fogjuk választani. A két üzemmód fegyvereit okosan kombinálva igen ütőképes egységként ténykedhetünk. A fegyverek egy része célkövetős, a többi használatakor nekünk kell pontosan céloznunk. A lőszerellátás is okozhat gondot, hiszen előbb-utóbb kifogy a muníció. Ilyenkor érdemes visszatérni egy repair pad-hoz (bázisokon vagy az anyahajón van) újabb adag lőszert vételezni – nem mellesleg a sérüléseink is kijavítódnak. További dilemmákat okozhat, hogy pár küldetés sikeres teljesítése után légi támogatást kapunk. A küldetés megkezdése előtt választhatunk, hogy a három repülő parancsnok közül kinek a segítségét kérjük. Lorenzo ezredes fiai leginkább a légi harcban jeleskednek, Casbah főhadnagy csapata a földi célpontok leküzdésében jeleskedik, míg Fox hadnagy raja mindkét területen átlagos teljesítményre képes. A szabály itt is ugyan az, mint a fegyverzetünk kiválasztásánál. Ha rossznak bizonyult a döntésünk, akkor kezdjük újra a küldetést.

aquila-xbox-3

A BE:A játékmenete abszolút magával ragadó. A szólójátékokhoz szokott embereknek kicsit furcsa is lesz, hogy rajtunk kívül még akár száz különféle egység is a terepen tartózkodik, akiket kiválóan megírt mesterséges intelligencia irányít. Azt, hogy egy komplett háború kellős közepébe pottyantunk, azt bizony szó szerint kell érteni. Hasítunk a levegőben a kijelölt célpontunk felé, miközben alattunk több tucat egység püföli egymást. Láthatjuk, ahogy egy ellenséges tankcsapat egy hegyet megkerülve a mieink hátába próbál kerülni, de a cirkálóról észreveszik őket és heves ágyútűzzel kényszerítik őket visszakozásra. A következő domb mögött megbújó katyusás csapat éppen tüzelni készül, de mivel épp útba esnek, időveszteség nélkül üdvözölhetjük őket pár célkövetős rakétával. A rádión persze egyből jön a rosszallás, hogy tán a konkrét feladatunkra kellene koncentrálnunk, de egy „S” minősítés helyett kapott „B” szerintem megér annyit, hogy azzal a tudattal fejezzük be a küldetést, hogy megmentettük pár virtuális bajtársunk életét.

A játék grafikai megjelenése egészen jónak nevezhető. A készítők nem spóroltak a textúrákkal, és a többi látványelemet (robbanások, fegyverek fényhatásai, a napfény tükröződése a tengerben, stb.) is szépen megoldották. Döbbenetes mennyiségű poligont mozgat meg a motor, ez már a terep kinézetén is jól látszik. Mindehhez hozzászámítva az egységeket és az épületeket máris belezavarodhatunk a számolásba. A játék hangjai is hasonlóképpen színvonalasak. A lendületes, de kissé monoton zenei aláfestés mellett igazán jók – mondhatni autentikusak – a hangeffektusok. Minden harci gépezetnek saját hangja van, legyen az tank vagy vadászgép. A fegyverek is különböző hangokon szólalnak meg, ami még átélhetőbbé teszi az egész játékot. Kimondottan színvonalas a digitalizált beszéd előadásmódja (jók a szinkronszínészek), akár az összekötő filmeket, akár a játék közbeni rádiózást hallgatjuk.

aquila-xbox-4

A BE:A nem igazán nehéz játék, bár ez főként a lekönnyített PC-s változatra mondható, a konzolos változatokban ugyanis vannak húzósabb bossfight-ok. Az irányítás könnyen megtanulható, semmi kivitelezhetetlen nincs benne. Sajnos a többjátékos módokra nem igazán fektettek hangsúlyt: zérus internetes támogatás, csak osztott képernyős (konzolbetegség) multiplayer módok vannak a játékban. Jó ötlet még a teljesített küldetések után megnyitható extrák (a fejlesztés korai szakaszából való tervrajzok, grafikusok skiccei, harci gépek modelljei, átvezető animok, stb.) tömkelege. Egy próbát mindenképpen megér.

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés