Sneakers

A Sneakers (japánban Nezmix) azon próbálkozások egyike, melyek a fiatalabb korosztályt (10 év alatt) célozzák. Átlátom a fejlesztők szándékát, ezért így fogalmaztam. De egy hardcore teszter simán rávágná, hogy egy iszonyatosan primitív játékmenetű, és a végletekig leegyszerűsített irányítású borzadály. Nos, mindkettőnknek igaza van. A komoly kihívásokra vágyó játékosok azonnal felejtsék el ezt a címet, mert ez szigorúan Kazuár jr. felhasználóknak szól!

A Sneakers-ben egy egércsapatot – illetve Apollo-t, a csapat vezérét – irányítunk, akiket megloptak a gonosz patkányok. Bár eme „ellopott” finomságok (mogyoró, keksz, cukorka, stb.) eredetileg ugyebár az emberek tulajdonát képezték, de ettől az apróságtól most tekintsünk el. A célunk a tolvaj patkányok felkutatása és elpáholása lesz. A játék irányítása kb. olyan bonyolult, mint egy faék. A csapatot a bal analóg karral vagy a keresztgombbal irányíthatjuk (jobbra-balra), de az útvonalak kötöttek, így letérni róluk nem lehet. Ha elágazáshoz érünk, kis nyilak jelennek meg a lehetséges továbbhaladási irányokkal. A kék nyíl irányában a helyszín belterületén szaladgálhatunk tovább, a piros nyíl pedig a kijáratot jelzi. Az elágazásoknál úgy tudunk továbbmenni, hogy 1 másodpercig a kiválasztott irányba nyomjuk a kart. Az „A” gombbal a csapat futásra késztethető, amit érdemes folyamatosan használni (kivéve a lépcsőknél), mivel a keresgélés időre megy. Bizonyos esetekben olyan tereptárgyak kerülnek az utunkba, amikre fel lehet menni, illetve két tárgy között át lehet ugrani. A megjelenő „run” feliratú ikon tudatja velünk, hogy itt is a futás gombot kell használni.

A játék alapvetően kétféle „üzemmóddal” rendelkezik. Az első a mászkálós-felderítős mód, míg a másik a bunyó-mód. A legtöbb időnket az első módban fogjuk eltölteni, hiszen elsődleges feladatunk a patkányok felkutatása lesz. Ha a képernyőn felbukkan egy patkány, akkor a következő a teendőnk. Az „X” gomb lenyomásával előhívhatunk egy kereső kurzort, amit rá kell irányítanunk a patkányra. Ha a kurzor átvált pirosra (check felirat), akkor már csak az „A” gombot kell megnyomnunk, és készen is vagyunk. Az így meglelt patkányok átmennek Sho Kosugi-ba (ó, azok a jó kis régi ninja filmek…). Maguk elé/alá hajítanak egy füstbombát, és köddé válnak.

Az „Y” gombbal kérhetjük le az adott helyszín térképét. Ennek alapvető hiányossága, hogy csapatunk pillanatnyi pozíciója nem látszik rajta, csak az a helyiség, ahol éppen vagyunk. Ezen a képernyőn láthatjuk továbbá, hogy a különböző színű mezt viselő patkánybandákból hányan kószálnak még szabadon. Ha az egyik banda összes képviselőjét megtaláltuk, akkor a térképen elkezd villogni az egyik helyiség, és egy kis patkányfej ikon is megjelenik rajta. Ez azt jelzi, hogy el kell látogatnunk oda egy kis „megbeszélésre”. A helyszínt becserkészve előbb-utóbb beleütközünk az ellenfélbe (piros felkiáltójel), és pillanatokon belül elcsattan az első pofon. Ilyenkor – bunyó módban – szabadon irányíthatjuk főhősünket. Az „A” gomb a normál pofozkodásra való, a „B” gomb pedig a speciális pörgő támadásra. Ez utóbbival egyszerre több ellenfelünket is messzi centiméterekre repíthetjük, hátránya viszont, hogy fogyasztja az életerőnket (mintha maflásokat kaptunk volna be). Ez persze nem gond, mert a lepofozott patkányok által elhajigált finomságok összeszedegetésével ezt simán visszatölthetjük. A bunyó módban lehetőségünk van a csapattagjainknak parancsokat osztogatni („X” gomb), ami felülbírálja az alapértelmezésben érvényes „üsd a hozzád legközelebb állót” parancsot. Minden pályán 4+1 csatát kell megvívnunk, a +1 a BOSS csata lesz. Itt nem csak sokkal több patkány fog nekünk esni, hanem egy erősebb főnök patkány is. Ha ezt a menetet is sikeresen teljesítettük, akkor jöhet a következő helyszín.

A Sneakers grafikai megjelenése a fő oka annak, hogy az ember nem hajítja azonnal ki a játékot. Kimondottan pofás fur shading grafikai effekt varázsolt élethű kinézetet a szereplőknek. A kis sajtzabálók frankón szőrösek! Ha nem lennék hímnemű egyed, akkor még azt is mondanám rájuk, hogy cukik. :-D A helyszínek megjelenítése eleinte nem tűnt fergetegesen forradalminak, de ahogy haladtam előre a játékban, egyértelművé vált, hogy a grafikusok bizony alaposan kitettek magukért. A méretarányok helyes ábrázolása tökéletesen sikerült: ereszcsatornákban szaladgálhatunk, kávésbögrében és konzervdobozban turkálhatunk, és ahol lehet, ott még a tetőszerkezet gerendáin is végigszaladhatunk.

A grafikai körítés mellé kissé idétlen, de a játék hangulatához jól illeszkedő „japános” hangszekciót kapunk. A zene lendületes, jellegzetesen rajzfilmes, midi-s hangzású. A hangeffektek olyanok, mintha a Gyalogkakukk rajzfilmekből szedegették volna ki őket. És van digitalizált beszéd is… Egereink végigcincogják az egész játékot, ráadásul mindezt japánul (angol felirat van). Eleinte aranyos, de egy idő után kimondottan idegesítő.

A Sneakers kizárólag azon Kazuárok számára ajánlott, akik nem várnak RPG mélységű történetet / játékmenetet, és van idejük (kedvük) elbohóckodni egy tökegyszerű, de jópofa játékkal. Esetleg ha szülők is egyben, akkor bevonhatják az ifjabb korosztályt is egy kis egér csihi-puhiba!

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés