999 in 1


A NES és a Sárga Kazettás Nintendo (SKN by Gulandro) fénykorából szerintem sokaknak ismerősek lehetnek ezek a bizonyos “rengeteg játék egy kazettán” válogatások, amik a 99-től egészen a 9999999-ig voltak bereklámozva – legalábbis a matricán. Persze mindez szemfényvesztés, igazából csak néhány, jellemzően befejezés nélküli játék ismétlődött, ám ettől függetlenül kellemes kis összeállításra sikeredett. Akadt olyan konzol amibe alapból beépítették (ha kazetta nélkül kapcsoltuk be) de általában mellékelték a gép mellé – amihez “gyárilag” járt két kontroller, plusz fénypisztoly, micsoda kezdőcsomagok voltak akkoriban.. Ezen kollekció eredetiben sose létezett, tehát 100% kínai termékről beszélünk.

Bucky O'Hare


A Bucky O’Hare egyike azoknak a NES játékoknak amik nagyon kedves gyerekkori emlékeket idéznek fel bennem – akkori jóbarátommal gyakorlatilag semmit sem értettünk a történetéből, (már azon kívül, amit a képek alapján le lehetett szűrni) de tulajdonképp nem is bántuk, csak tettük amit az ilyen játékokban tenni lehetett: lőttünk, ugrottunk, repültünk, másztunk, próbáltunk rájönni miként lehetne túlélni a főellenségek támadásait, közben meg észre se vettük, hogy hosszú órák teltek el a napból.

Asterix

asterix-head
A jó öreg Asterix kollega, ki midőn képregényszériaként kezdte életét, majd később rajzfilmeket, illetve filmadaptációkat készítettek belőle. A szériát még 1959-ben René Goscinny, illetve Albert Uderzo rajzolta, szerkesztette meg. A történet lényegében arról szól, hogy mikoron az ókorban Julius Casear hódító hadjáratait vívta, Galliában volt egy kis falucska, melyet nem sikerült elfoglalnia, mivel a falu lakóinak kelta varázslói voltak, akik olyan varázsfőzetet tudtak készíteni, amitől iszonyatosan nagy erőre tudtak szert tenni. Asterix elengedhetetlen társával Obelix-szel (ki kiskorában belesett a varázsital főzetbe, szóval neki már sose kell innia belőle) és annak kutyuskájával, Töpliksszel sokféle kalandon / világokon vergődnek át.

Blaster Master

master-blaster-head
Hogy egy kicsit meséjek magamról (ami tőlem nem megszokott), emulátorokkal 2006-tól kezdve foglalkozom. Egy iskolatársam mondta nekem, hogy ha szeretem a régi játékokat, használjak RockNESX-et vagy valami hasonlót. A lehetőség, hogy a régi kedvenceimmel egy szempillantás alatt tudok játszani, nem volt ismert ötlet számomra, de hallgattam rá. Letöltöttem az emu-t és egy pár ROM-ot a CPUJunky-ról (nem tudom, hogy még megvan-e még) és az egyik játék mit ad isten erre a címre hallgatott: Blaster Master. Magyarra fordítva: "ROBBANTÓ MESTER". Mondom magamban - mintha hallottam volna már e két szót egymás mellett, ismerősnek tűnt egy kicsit. Pár év után rájöttem, hogy gondolatmenetem félig meddig jó helyen kószált, a MASTER BLASTER igen is létezik, de ők egy popegyüttes voltak! XD

Batman

batman-head
Mielőtt még annyira beleugornék a cikk megírásába, először is köszönetet mondok Szakács Gábornak és Laza-san-nak, akik nélkül nem újulhatott volna meg a Sárgakazi.hu-! ;)

Megint eltelt egy hónap cikk nélkül, de hát nem lehet egyszerre összpontosítani mindenre: videó készítés, tanulás, egyéb más gondok, és néha a teljes kreativitásom hiánya. Mint ahogy látjátok, ígérgettem itt Metal Slader Glory-t és még egy jó nagy adagnyi retro jóságot, de belegondolva nehéz olyan játékokról beszélni, amik nem igazán a Nyugati kultúrának készültek, és amikben nem is igazán nagy a játékmenet :/ De ami késik, nem múlik! ;)

The Smurfs

A nagyságps Peyo mester, kiknek a hupikék törpikéket köszönhetjük, hogyan is felejthetnénk el téged? :) A belga mester a képregény verziót alkotta meg, a kora ’80-as ’90-es években, pedig a Hanna-Barbera Produtions alkotta meg belőle a rajzfilmsorozatot, amit még nagy-nagy ritkán leadnak. Anno jómagam is nagy törp őrült voltam: kifestők, zenei CD-k, meg kis plüssfigurák.
Sajnos, a belga művész is és már a két rajzfilmlegenda is már eltávozott közülünk. :’(

De, minthogy itt sírnánk (mivel már a holtakat semmi sem támasztja fel), nézzünk meg belőle egy játékadaptációt, amit a kicsiny belga-spanyol csapat, a Bit Managers fejlesztett 1994-ben. Ebben az időben, már tényleg minden normális ember nem NES-elt, hanem vagy a PC-n a Doom-ot, vagy a Sega-n az Eartworm Jim-et tolta, minthogy egy lejárt konzervdobozon játszana.

Amint a megjelenésből láthatunk, erre a játékra aztán tényleg nagyon kevés közönség volt: csakis az EU-ban jelent meg,sehol másutt. De vajon, tényleg megérdemelte-e ez a játék is az alulértékeltséget? Ahogy a brit mondaná: Let’s find out! ;)

A játék sztorija annyi, hogy Hókuszpók rabul ejtette törptársaidat.  Rescue Them! :/ … …. … mint hamár ezt nem hallottuk volna legalább 2000szer. XD No de arroganciámat félregyem… a játék egy sidescroller platformer akárcsak a Jungle Book 10 pályával, de itt telljesen lineáris a játék, tehát nem kell gyémántokat felvennünk, helyette csillagokat kell (egész pontosan 5-öt), hogy bónuszpályákon vegyünk rész.

Az irányítás viszont annál irritálóbb: B gomb letartása nélkül törünk valami tetűlassú, szinte alig van olyan ugrás amit meg lehet nekifutás nélkül végrehajtani. Fegyvert nem kapunk, az ellenfeleinket a klasszikus Mario módszer szerint tehetjük el láb alól, ez alól kivételt képez a feka (nem nigger) insane törp amit egy ajándékdobozzal lehet leginkább kicsinálni.

Az ugrással különösebb problémátika sincs. Viszont ami egy két türelmetlen játékost nagyon fel tud baszni az az ellenfelek néha szemét elhelyezése: a 8-as pályán meg néha mázli kell, hogy hol jelenik meg a madár, és  mikor lök le a szánodról.

A pályák igaz rövidek, de annyiszor el lehet cseszni, hogy az egy rövid időn belül idegroncsot csinál belőled. Nem is említve, hogy a játéknak 3 nehézsége van, és én ezt leginkább easy-n játszom. O_O

Amennyire idegtépő tud lenni a játékmenet, annál a zene csak jobb és jobb lesz minden egyes pályán, ami arra kényszerít, hogy ne kapcsold le a konzlot! Alberto José Gonzales, a komponista, valami hihetetlenül jó kis Amiga-ra emlékeztető kis zenét kotyvasztott össze. ITT A SOUNDTRACK egy kis csemegézésre: http://www.youtube.com/watch?v=kuSufPdJKmc

Esetleg még egy kis ízelítő: http://www.youtube.com/watch?v=P5NZXMEtUoY

Viszont olyan nincs, hogy continue, ameddig egy boss-t le nem győzől. A játék viszont tényleg gyerekeknek szólt, mert még egy password option is van benne.

Hogy összegezzem benyomásaimat a játékról, azt mondom, hogy egész jó lett: van benne kihívás, a zene meg mondom nagyon jó! Én mindenkinek ajánlom.

A játékot a Bit Managers fejlesztette, kiadta az Infogrames.

MEGJELENÉS:
EU – 1994.

Joe & Mac / Mario 16

joe-and-mac-head

Mit is mondhatnák a Joe & Mac-ről előszóként? Azt, hogy 1998-ban az egész család ezzel hülyült egy kis ideig! A Joe & Mac volt talán az egyetlen egy ilyen játék, ami így le bírt minket kötni. Miért is? Olvasd tovább!

Mr.Gimmick

mr-gimmick-head

Óh… hogy én folyton csak NES-es cuccokról beszélek! >.<’ De nem tehetek mást, amikor annyi jó, és fel nem fedezett játék van rajta! XD

Ma emberek, a mára hőn imádott kicsi Gimmick-et mutatom be, minek igencsak gazdag története van. Kezdjük ott, hogy akárcsak Takeru a Little Samson-jukkal be akart törni a kabalaőrületbe. A játék készítéséhez több évre volt szükség, mert annyi mindent raktak bele, hogy nehéz sorolni!

Magical Doropie / The Krion Conquest

magical-doropie-head

A mai téma nem más lesz, mint amikor fogsz egy jól működő formulát, analizálod, gondolsz egy jó mélyet, hozzáadsz egy csipetnyi sót …ehem… hex parancskódokat és elkészíted a saját magad verzióját belőle!

Fester's Quest

fester-head

Yay! XD már megint mivel őrjítem meg a japcsikat? XD
Ajánlom figyelmetekbe, hogy a mostani cikkem olvasásakor ne nagyon görgessetek gyorsan!

KickMaster

kickmaster-head 

2002. Úgyismondhatnám (Lópici Gáspár style XD), hogy a NES pirate era egyik aranykora volt számomra: Contra, Tiny Toon Adventures, Super C, Jigoku Gokuraku Maru (ezt már legalább ismeritek!), és természetesen a KickMaster.

További cikkeink...